Act 4

Cameron megdermedt, mikor a folyékonyfém terminátor sértetlennek mutatkozva lépett elébe, mint egy horror mozi teremtménye. Amitől hirtelen Sarah bepillantást nyert egyes rémálmainak eredetébe is. Ez a korábbi összeütközésük egy megismétlése volt és az összecsapás végzetes kimenetele Cameron-t lebénította. Weaver közönyös mosollyal oldalra kapta a fejét. Kinyújtotta karjait, kezei elfolyósodtak és ezüst pengévé alakultak. Az első csapása hátratántorította Cameron-t, aki a hátrálás közben előkapta a pisztolyát. Majd nyert pár másodpercet és némi teret, ahogy beleürítette a tárat Weaver arcába. A lövedékek úgy vájtak a folyékony fémbe, mint gyermekujjak a gyurmába.

Sarah látta, hogy Weaver Cameron felé lép. Aztán végignézett a barlangszerű termen, miközben vaktában tapogatózott a shotgun-ja után és próbált gyorsan talpra állni. Szeme sarkából észrevette, hogy Danny Dyson mozdulatlanul kuporog egy targonca mellett. A programozó térde mellett egy chip fénylett, amit bizonyára akkor ejtett le, mikor sietősen megpróbálta a befogni a fülét. Sarah felugrott és Weaver-re emelte a shotgun-t.

-Sarah! – Cameron üvöltése éppen idejében jött, mivel egy ezüst penge formálódott ki Weaver kezéből és feléje ívelődött.

A figyelmeztetés adott egy másodpercnyi időt, hogy lebukjon, így a penge csak a vállát érte el, máskülönben a fejét is levágta volna. Zsibbadt és csúszós ujjai váratlanul elvesztették fogásukat a fegyveren és az hasznavehetetlenül csattant a padlón.

-Átkozott! – dörögte Sarah, miközben a padlóra vetette magát és begurult egy nagy láda mögé.

Faszilánkok záporozta a nőre, mivel Weaver figyelme most ténylegesen ráterelődött. Homályosan látta, hogy Cameron Weaver felé közeledik azzal a feltett szándékkal, hogy megvédje őt. Egy újabb pengecsapás hatolt át a ládán, amit pajzsnak használt, ami alig egy centivel hibázta csak el az arcát. Egy újabb káromkodás közepette Sarah hátravetette magát, talpra szökkent és felkészült, hogy menekülőre fogja a felé közeledő terminátorral szemben.

Akkor Cameron megjelent és Sarah elé lépett, hogy felfogja a minden bizonnyal halálos csapást. Elkapta Weaver pengéjét a puszta tenyerével, a borotvaéles fém átvágott a bőrön és az áramkörökön. Száját összeszorította, hogy elharapja a fájdalmas sikolyt, de Cameron akkor sem engedte el a fémet, hanem ujjaival körbefogta a hegye körül és megtartotta. Sarah elsurrant kettejük mellett, ami Cameron-ban egy röpke pillanatig a megnyugvás érzését keltette. Vér folyt le a tenyerén Cameron-nak és fröcskölte be a poros betonpadlózatot, de a kiborglány oda se figyelt a sérülésre, hanem a másik Glockját próbálta előhalászni a nadrágja hátuljából. Ahogy sikerült a fegyvert előráncigálnia, megpróbálta Weaver figyelmét elvonni Sarah-ról és magán tartania. Mikor Cameron meghúzta a ravaszt, Weaver félreütötte a kezét, amitől a pisztoly fülsüketítő zajjal elsült, a lövés pedig célt tévesztett.

Egy második lövés visszhangzott fel, az elsőnél is hangosabban, és egy lyuk nyílt ki Weaver hátában, ami a terminátornőt előrelökte egy lépésnyit. Tisztán látszott, hogy Sarah visszaszerezte a fegyverét. Cameron előnyt kovácsolt Sarah elterelő lövéséből és kétszer belelőtt az ezüst masszába, ami megpróbált ismét emberi formát ölteni. Cameron érezte, hogy a penge lágyulni kezd, mire szorosan megmarkolta a testrészt és Weaver-t arccal a falba küldte. A második ütését már elnyelte az ezüstös fém, és a hideg folyékony fém megszilárdult az ökle körül, ahogy Weaver visszanyerte az irányítást a teste felett. A terminátornő megfordult és válaszul lerántotta Cameron-t a lábáról és a falba vágta.

Cameron térdere esett, közben vakolat és tégladarabok hullottak rá. Kezét nekitámasztotta a falnak és ellökte magát, de újra összeroskadt, mikor a vállán egy acéldárda hatolt át és szalad bele a falba, amivel az gyakorlatilag odatűzte őt a falhoz. Az áramköreit félelem árasztotta el, miközben szabadulni próbált. Volt már ilyen helyzetben Cameron, mivel limitált kibernetikus teste képtelen volt méltó párja lenni erőben és rugalmasságban a másik terminátorének. Szemét becsukta, fejét megadóan előre hajtotta és várta, hogy Weaver átlyukassza az energiacelláját, de ekkor Savannah arca úszott át szemei előtt. Nem akarta a kislányt elhagyni, és nem akarta Sarah-t sem. Akarta azt a visszavonulást, azt a helyet, ahol mindannyian békére lelhetnek. Savannah halálra rémülten, de eltökélten megállta a helyét és harcba bocsátkozott Weaver-rel, hogy megvédje a családját. Cameron tartozott neki és Sarah-nak annyival, hogy ugyanígy tesz.

Cameron megmarkolta a fémet, elhajlította és megcsavarta, miközben lábra állt, majd megfordult. Minden fájdalmat megért, hogy belenézhetett Weaver arcába.

Sarah a shotgun csövét bedugta Weaver fülé mögé és lelkiismeret-furdalás nélkül meghúzta a ravaszt. Hátborzongatóan éles hang jött ki a terminátornőből, mikor a feje ketté robbant. Sarah megragadta Cameron-t és leráncigálta őt a hegyes fémről, mialatt Weaver azon küzdött, hogy visszanyerje alakját. Közben Sarah azon imádkozott, hogy az általuk keltett zaj oda ne vonzza John-t és Ellison-t. Nem volt arra szükségük, hogy még két ember kerüljön bele a tűzvonalba.

Miután behúzódtak egy másik láda fedezékébe, Sarah gyengéden megérintette Cameron felhorzsolt, vérző arcát.

-Jól vagy? – suttogta a nő, miközben Cameron a padlóra dobta az üres tárat és egy másikat töltött be.
-Igen, – válaszolt a kiborglány, de hangja fájdalomról árulkodott. – Tekintete egy hosszú pillanatig Sarah-n ragadt, majd bólintott, ezzel jelet adva a cselekvésre.

Sarah balra mozdult, Cameron jobbra, ezzel kereszttűz alá véve Weaver-t, akit telepumpáltak ólommal.

-Keresd a chipet! – kiáltott Cameron Sarah-ra a lövések zaján át.

Sarah rosszalló arckifejezéssel lökött be egy újabb tárat a fegyverébe.

-El tudsz vele bánni? – kérdezte Sarah és közben ismét beleürítette a tárat a terminátornőbe.

Sovány elégtétel volt számára a gép megsebzése azzal a módszerrel, amit alkalmazni tudott. Weaver-t kibillentették a működőképes tartományából, de hamarosan kifogynak a lőszerből.

-Gyerünk! – erősködött Cameron, majd félredobta kiürült pisztolyát, felkapta Weaver-t és eldobta a helyiség túloldalára távol Sarah-tól.

Csak addig kell lefoglalnia Weaver-t, míg Sarah el nem pusztítja a chipet. Meg tudja tenni. Kitépett a padlóból egy gépezetet és Weaver-re dobta, a szerkezet ezüst tócsává lapította a terminátornőt. Cameron felemelte a fejét, Weaver-t figyelte, ahogy kiszivárog a gépezet alól. Meg tudja csinálni, bizonygatta magának Cameron és állát magasabbra emelte. És közben talán vissza is fizet neki valamit.

****

Sarah morgott valamit, mikor odaért a targoncához és nem találta ott Danny-t. A gyerek bosszantó módon tudott felszívódni. Gyorsan körbenézett a belátható területen, de semmit nem talált. Mindent megtett, hogy megmentse őt, de néha az emberek nem akarják, hogy megmentsék. Gondolatban bocsánatot kért Terissa-tól és száműzte Danny-t a fejéből Sarah. Egy gyors pillantás Cameron felé azt súgta neki, hogy már így is elég értékes időt vesztegetett el a fiúra. Körbejárta a targoncát, majd átvágott az össze-vissza lepakolt berendezéseken. Végül odaért az irodaajtóhoz, ahol összerezzent a mögötte ismét folytatódó, a két terminátor közötti kézitusa hangjain. Az óvatosságot félredobva, Sarah belökte az ajtót. Már fél lépésnyire bent volt a helyiségben, mikor valami mozgás villant meg a szeme sarkában.

A gyomra összerándult Danny láttán, aki John Henry testéhez rohant, ami a helyiség közepén volt elhelyezve. Sarah tudta, hogy a fiú mire készül. Meggondolatlanul és hülye módon megpróbálta Sierra gyilkosát életre kelteni és őket meg valószínűleg megsemmisítendőnek nyilvánítani.

****

Danny tovább rejtőzködött egy halom rakodólap mögött közel a berakodó területhez. Óvatosan megbújt az árnyékban, mialatt Weaver Cameron-nal és Sarah-val küzdött, ő nem akarta kivenni részét a harcból. Némi bűntudat azért volt benne amiatt, hogy volt társai vesztében reménykedett. Mikor Sarah megszabadult és otthagyta Cameron-t szemtől-szembe Weaver-rel, olyan kicsire húzta össze magát, amennyire csak tudta. Megkönnyebbülten látta, hogy a nő az ellenkező irányban kutat, mire ő a sarok mellett elosont, hogy új búvóhelyet találjon magának. Szeme megakadt John Henry testén, amit a helyiség közepén hagytak és egy terv kezdett benne formálódni.

Danny a két egymással háborút vívó terminátorra pillantott. Cameron amennyit kapott Weaver-től, azt vissza is adta, de bőre tucatnyi vágástól volt szabdalt és vér áztatta a dzsekijét. A programozó szája rosszindulatú mosolyba keskenyedett, mikor Weaver bevitt egy jókora ütést, mire Cameron hátrált egy lépést ezzel mindketten egy sarok felé kezdtek távolodni. Danny futólag hátra pillantott és meglátta Sarah-t, amint az irodához ér. Kihasználta a pillanatot és John Henry testéhez rohant.

Fürge ujjak fésülték át a csapzott hajat, míg rá nem találtak a felvágott bőrre. Danny félrehajtotta a bőrt és szemügyre vette a chip fészkének a belsejét. Nem tűnt sérültnek, bármit is használtak fel arra, hogy Weaver-t működésképtelenné tegyék. Danny előhalászta a zsebéből a chipet és végigsimította ujjával a csupasz áramköröket, hogy letakarítsa róla az esetleg rákerült por vagy piszkot és ellenőrizze annak épségét.

****

Weaver csapdába ejtette Cameron-t. Karja körbekígyózott a kiborglány felső testén és odakötözte őt egy tartógerendához. Cameron próbált ide-oda tekeregni a fogásban, de nem tudott kiszabadulni. Weaver oldalra billentett fejjel tanulmányozta az emberszerű fájdalmat és dühöt, ami Cameron arcára kiült. Egyedülálló eset volt eddigi tapasztalataiban, látni, ahogy egy gépet teljesen elborítanak és tönkretesznek az érzelmek. Ahogy a kezét felemelte és kihegyesítette egy fémtüskébe, amit a kiborg energiacellája fölött tartott, azon tűnődött, hogy milyen érzés lehet szembenézni a véggel és a kínnal. Kíváncsi volt, hogy ez okozna-e fájdalmat a másik terminátornak. Kíváncsian figyelt és várta, hogy Cameron szemeiben ismét megmutatkozzon a félelem, de a kiborglány csak dacosan nézett vissza rá, megvetéssel szemében.

Danny elégedetten figyelte, ahogy a hegyes fémtüske elérte Cameron mellkasát, de rohanó léptek és egy dühös kiáltás arra figyelmeztette, hogy Sarah támadást indított ellene. Sietősen becsúsztatta a chipet a helyére és elégedetten elvigyorodott, mert tudta, hogy most Sarah Connor nem győzhet.

-Sarah, menekülj! – kiáltott fel Cameron, hogy elküldje onnan kedvesét, mert nem akarta, hogy Sarah lássa, ahogy Weaver véget vet létezésének.
-Nem! – robbant ki a sikoly Sarah ajkai közül, majd meghúzta a ravaszt. A lövedék keresztül száguldott a távolságon, hogy a céljába csapódjon.

A lövedék a Cameron felé nyújtózkodó penge lapos oldalába vágódott, széttörte azt, a fémdarabok pedig csilingelve hullottak a padlóra. Danny érzékelte, hogy CAIN chipje a helyére került, majd óvatosan fordított rajta annyit, míg az reteszelt pozícióba nem került. John Henry szemei azonnal felragyogtak, majd elsötétedtek, az egyik kar megrándult és életre kelt.

****

Egy másodpercig csak a sötétség volt, a hatalmas semmi nem is hasonlított a neten tapasztalt folyamatos aktivitásra. Majd CAIN feldolgozta jelenlegi pozícióját, érzékelte, ahogy erő és szándék költözik fizikai végtagjaiba, majd pislogott egyet, hogy szemei kitisztuljanak és fókuszba álljanak. Danny Dyson arca töltötte be limitált látómezejét. Gyorsan elsiratta a hálózati kapcsolatának elvesztését, mert érzékelte a fizikai test börtönét, ami hasonló volt ahhoz, mint amit a vírus tett vele. Meggörbítette a kezét, tenyere alatt a beton durva és egyenetlennek érződött. Danny most mondott valamit. Az ajkai mozgatásával CAIN képes volt beszélni, de az akusztikai fordítója sérült volt.

Danny hirtelen eltűnt a látómezejéből és Sarah Connor tűnt fel felette. A nő ujjai beletúrtak a hajába. CAIN látómezeje vörösen villogott, karja pedig felemelkedett. Az ujjai összezáródtak a nő torkán, majd erőt alkalmazott és közben közömbösen figyelte, ahogy a nő a kezébe kapaszkodik. Miközben azt számolta, hogy pontosan mekkora erőre van szüksége a nő nyakának kitöréséhez, fokozta a szorítását.

Kék színű fény söpörte ki CAIN látómezejét, ő pedig ismét pislogott egyet. Mikor szeme újra kinyílt, a keze üres volt, Sarah Connor-nak pedig nyoma veszett. Megpróbált talpra állni, de a parancsok, amiket elküldött a végtagjai felé, eltűntek, amint létrehozta azokat.

A diagnosztika tönkrement parancs utakat és hiányos parancs struktúrát mutatott ki. A teljes alapkódja sérült volt. Az összes, saját maga által gondosan megkonstruált védelem résektől tátongott és az a pár szektor, amit még irányított, lassan azok is kezdetek meggyengülni. El sem tudta képzelni, hogy ezt John Henry hogy csinálta, csak annyit tudott, hogy a testvére volt.

CAIN érezte, hogy a teste, ami a börtöne volt, most felemelkedik a földről, és karjai, lábai mozognak, hogy befolyást gyakoroljanak az egyensúlyára. A látását tudta irányítani, így rálelt Sarah Connor-ra, aki egy targonca gumijának támaszkodva dörzsölgette a torkát. Imbolyogva előrelépett, de megbotlott, mivel ellentétes parancsok futottak végig neurális hálózatán. A látása kikapcsolódott, és amikor visszanyerte ismét az irányítást, akkorra a célpontja elmászott tőle, a nő arcán pedig inkább zavar, mint félelem látszódott.

CAIN egy olyan ellentámadást indított, ami kifejezetten John Henry műveleti kódjának kikapcsolására lett létrehozva, de a támadást könnyedén törölték, mintha a kód valami módon megváltozott volna. CAIN vakon ütött egyet és a parancsok áradata hatására teste rángatózni és tántorogni kezdett. Egy másodpercig érezte a vért a karján, ahol megvágta egy gépezet, de ekkor az érzet kihunyt, ő pedig elvesztett minden irányítást a teste felett.

****

John Henry kinyitotta a szemét és végigpásztázta a területet. Weaver észrevette őt és ez egy rövid időre a nő figyelmét is elterelte, ami lehetőséget adott Cameron-nak arra, hogy kiszabaduljon, és ismét védekezhessen. Danny Dyson egy sarokban kuporgott, Sarah Connor meg…

Sarah Connor visszaszerezte a fegyverét és egyenesen az ő fejére célzott. Jámbor meglepődéssel billentette oldalra a fejét a fejleményre, de nem a nő érdekelte, ehelyett azokat a gépeket pásztázta végig, amik a helyiségben szétszórtan hevertek. Az IP cím térkép lefordítása fizikai helyre időt vett igénybe, de végül megtalálta, amit keresett. Szabványos autokláv gépezeteknek tűntek, de John Henry tudta, hogy modifikálva lettek abból a célból, hogy segítségükkel létre lehessen hozni folyékony fém kompozit anyagot, amitől Weaver azt remélte, hogy az ő saját folyékony fém seregévé válik, mikor eljön az ideje.

John Henry tett egy tétova lépést előre, közben érezte CAIN heves tiltakozását. A másik intelligencia le volt győzve, de megsemmisítve nem és még e pillanatban is erőforrásokat gyűjtött, hogy felújítsa a harcot. John Henry ismerte és megértette a túlélés utáni vágyat, de nem hagyhatta CAIN-nak, hogy ismét domináljon. Az intelligencia megölte a barátját és Sarah Connor-t is megpróbálta, és John Henry lényének egy része, ami még most is őrzött némi összhangot a nővérével, szinte kikövetelte Cameron túlélését, mindenek felett. A saját magáét is beleértve ebbe.

John Henry folytatta útját a célja felé, a sérült és hiányos hálózata lelassította mozgását és esetlenné tette őt. Látómezejében a gépezet egy ezüst pocsolyává változott, ami minden lépésénél ide-oda hullámzott. Csak ő tudta, hogy a pocsolya titkot őriz, egy egyszerű kódsort, amit ő újraprogramozott és megkettőzött.

****

A kiszámíthatatlanul mozgó kiborg magára vonta Weaver figyelmét. A terminátornő kiszámította az irányt és megindult. Megragadta Cameron-t és nekivágta az ipari hulladékzúzó gépnek. A másik terminátor teste tompa dörrenéssel csapódott bele a gépbe. Sarah épp időben nézett fel, így meglátta, hogy Weaver öles léptekkel közeledik felé. Felemelte a pisztolyát, de egy éles penge felhasította a kezét. Káromkodás hagyta el Sarah száját, ahogy a fegyver a padlóra hullott. Egy másik penge egyenesen a feje felé szúrt, de centikre megállt a szeme előtt. Sarah mozdulatlanná dermedt, zihálva lélegzett, saját vérének átható szaga töltötte be a levegőt.

-Mit tettél? – kérdezte Weaver.

Sarah hunyorogva nézett fel az ezüst folyamra, ami a halált jelentette a számára. Szeme John Henry-re tekintett, aki küszködve próbált lépkedni, majd Danny-re, aki a sarokban kuporgott. Nem volt magyarázta a terminátor különös viselkedésére. Tekintete ismét Weaver felé fordult és szótlanul megrázta a fejét.

Weaver követte Sarah tekintetét és látta, ahogy John Henry szánt szándékkal megtámadja a gépezet egy darabját, majd megfordul és elindul feléjük. Mozgása szaggatott és koordinálatlan volt. Danny-ról abban a pillanatban lemondott, amint tekintete rávetődött. A fiú túlságosan gyáva volt ahhoz, hogy veszélyeztesse a terveit.

Ahogy Cameron-nak sikerült újra talpra állnia, azonnal előrelendült, hogy Weaver és Sarah közé kerülhessen, de a távolság túl nagy volt. Bakancsai támasztékért küzdöttek a padlón, miközben felgyorsított, de közben látta, hogy Weaver figyelme ismét Sarah-ra irányul.

Kék szemek meredtek Sarah-ra, de ő felemelte állát és felkészült sorsa elfogadására. De a szívébe fájdalom markolt, mikor meghallotta, ahogy Cameron a nevét sikítja.

-Az utolsó pillanatig bátor, – jegyezte meg Weaver ridegen.
-Rohadj meg, – vicsorgott Sarah.

A penge olyan sebesen siklott előre, hogy Sarah meg sem látta, de a fájdalmat érezte, amint a fém egy vékony vágást ejtett az arca jobb felén. Sarah felszisszent és elfordította a fejét, majd hátrazuhant, mikor Weaver-t a padlóhoz vágta egy gyors mozgású, nehéz test, ami eltérítette a terminátornő halálos csapását.

Sarah hátra mászott, miközben John Henry a földön tartotta Weaver-t, aki egy ezüst bilincset formált, hogy távol tartsa magától a terminátor ütéseit, hogy azok ne okozzanak sérülést. Sarah-t felriasztotta a hátán érzett kéz, megfordult, de csak Cameron barna, aggódó szemeit pillantotta meg. A kiborglány segített neki a talpra állásban és a sérüléseit is megvizsgálta. Ujjaival finoman megtapogatta Sarah arcán a vágást, majd folytatta a nő csuklóján éktelenkedő mély vágással. Sarah behajlította a kezét, légzése még mindig ziháló volt.

-Jól vagyok, – bizonygatta Sarah és közben a harc állását figyelte.

Weaver eltökéltnek tűnt abban, hogy nem ejt további sérülést John Henry testén, támadásai arra irányultak, hogy inkább csak visszafogja a kiborgot, de kárt ne tegyen benne. Mindketten felemelkedtek, egymásba gabalyodtak, míg nem Weaver egyik támadása célt tévesztett és John Henry kiszabadította egyik kezét. A súlyos ököl belecsapott a folyékony fém terminátorba, de azonnal csapdába is került, ahogy a fém körbefolyt a kezén.

Csend ereszkedett le, ahogy Weaver és John Henry sóbálvánnyá dermedtek. Kíváncsi arckifejezés futott át John Henry arcán, mikor kezét hirtelen elengedte a terminátornő. Weaver szokatlan ügyetlenséget mutatva hátratántorodott. Képernyője villogni kezdett, majd hevesen ki-be kacsolt. Furcsa érzés jött benne létre azon a ponton, ahol John Henry a testébe ütött és kezdett végigsöpörni a rendszerein, mint egy vírus. A mimetikus polialoid elvesztette a test felett az irányítást és összevissza változott fém és emberi bőr között. Weaver elszigetelte a problémát a sérülés szívében. De John Henry előzőleg szabadjára engedett egy apró mintát abból az anyagból, amit Weaver azért készített, hogy megtöbbszörözze magát. Ez az anyag összekapcsolódott és elvegyült a folyékony fémmel, amit a terminátornő készített, de valami nem volt rendben. Az anyag nem csak összeolvadt vele, hanem meg is változtatta őt.

Weaver szoftvere sosem szenvedett sérülést. Felvette a küzdelmet a vírussal, ami emésztette őt, de nem volt védelme a belülről jövő támadásokkal szemben. Képek peregtek le látókérgében, de a szédítő képfolyam végül lenyugodott, mégpedig azon az emléken, mikor Sierra falát nézegette.

Egy halom kétdimenziós kép, amit Sierra készített, hirtelen megtelt színekkel és olyan részletgazdagsággal, ami nem létezett előtte. Weaver most meglátta a kapcsolatot Savannah születésének bejelentése és apjának gyászjelentése között, valamint két vázlat között, egyiken egy lány volt a parton, a másikon Sarah és Cameron…és meglátta az érzelmi kapcsolatot. Sierra műveibe bele volt szőve a saját élete története, és Weaver most már látta ezt. Most már értette, hogy mi tette Savannah-t Sierra-vá. Nem a halál vagy a harc, hanem Sarah és Cameron feltétel nélküli szerelme. És a megértés pillanatában végül arra is megkapta a választ, hogy egyes emberek miért is mennek át a piroson.

A látszólagos káosz fokozatosan alábbhagyott és a folyékony fém elefántcsont bőrszínbe ment át. Tűzpiros haj jelent meg és hófehér öltözet tette rendbe a terminátornő tökéletes homokóra alakját. Weaver irányított ismét, de visszavonhatatlanul megváltozott. Hirtelen felemelte a kezeit és úgy nézegette, mintha idegenek lennének számára. Egy lassú pislogást követően Weaver John Henry-re meredt, aki csak pár lépéssel állt előtte.

John Henry várakozóan nézett Weaver-re és mikor a nő ránézett, egy ügyetlen, merev mosolyt küldött feléje. Weaver érezte, ahogy ajkai válaszul meggörbülnek. Távolról…olyan büszkeségfélét érzett. John Henry diadalmaskodott CAIN felett, ezzel bizonyítva erejét és szívósságát.

Weaver kezeit begörbítette, majd balra fordult. Sosem látta még a színek ilyen mélységét, széles skáláját. Mintha John Henry vírusa további fény és hangfrekvenciát ajándékozott volna neki, melyek gazdagságot és vibrációt vittek a világába, olyat, ami nem volt azelőtt. Látómezeje lassan megtelt Sarah-val és Cameron-nal, ő pedig teljes nyíltsággal tanulmányozta őket. Első ízben volt képes megmérni Sarah zöld szeme színének mélységét és felismerni, hogy miért is áll hozzá oly közel Cameron.

Azok óvatosan néztek vissza Weaver-re, készen állva a támadásra és a hátrálásra is. De Weaver-t sokkal inkább érdekelte a világ új komplexitásának a felfedezése. Cameron és Sarah zavartan pillantottak egymásra, mikor Weaver megfordult, hogy megújult érdeklődéssel fedezze fel a poros raktárépületet.

Sarah nem akarta elvesztegetni a lehetőséget. Megragadta Cameron kezét azzal a feltett szándékkal, hogy mindkettejüket kiviszi innen addig, amíg Weaver le nem rázza magáról a kábulatot, amit John Henry helyezett belé. De alig tettek egy lépést, mikor meghallották kintről a fegyverropogást. Mindenki az ajtó felé fordult, pont mikor azt leszakították a sarokpántjairól.

****

Sarah térdre zuhant és bal kezével megtámaszkodott a padlón. Hallotta, ahogy Cameron kiált neki, földre! és ő megtette, de rémisztő esetlenül. Várta Cameron nehéz súlyát a hátában, hogy védelmezze őt. A padló ismét megremegett Sarah mellkasa alatt, ami ösztönösen arra késztette, hogy védje a fejét. Fém csapódott a betonhoz és visszhangzott Sarah fülében. A lövedékek az arca mellett csapódtak a földbe, szikrák ragyogtak a szemében. Kíváncsiság hullámzott át Sarah-n, és úgy tűnt, átvibrál teste minden sejtjén. Hallotta, ahogy Cameron a nevét suttogja és utána csak a semmi következett.

Pár pillanat múlva Sarah zihálni kezdett, teste oly gyenge volt, hogy alig tudott megmozdulni. A lőpor szaga töltötte be orrlyukát, amit az elektromosság gyomorforgató szaga követett. A puszta rettenthetetlenség segített neki csak átfordulni, és kezét Cameron felé nyújtotta. De minden, amit talált, csak a hideg beton volt és egy fáradt lövedék az ujjbegyei alatt.

-Cameron, – hívta a kiborglányt érdes, erőtlen hangon.

Sokkal nagyobb erőfeszítésébe telt, mint szabadott volna, hogy felemelje a fejét az ajtó irányába. Kívül több lövés dördült. Sarah biztos volt benne, hogy John hangját hallja a lövedékek pattogása között. Egy furgon ajtaja csapódott be és a motor felpörgött.

-Cameron, – hívta Sarah ismét a kiborglányt, hangja most erősebb volt, de növekvő félelem vegyült bele.

Esetlenül feltérdelt, veszélyesen imbolygott, de elszánt volt, hogy megtalálja kedvesét. További hangok visszhangzottak furcsán a raktárépületben, miközben Sarah nehézkesen lábra állt nyugtalanítóan nagy erőfeszítés árán. Semmi sem stimmelt. Az ajtóhoz botladozott, még azzal sem törődött, hogy a lövések hangjára lehúzza a fejét. Kint egy jármű kereke megkapart a kavicsos úton, Sarah pedig látta az ajtó hiányában, ahogy a jármű végül tapadást talál és átszáguld a ledöntött drótkerítés felett.

Sarah erőlködve próbált gondolkodni, hogy értelmet találjon a történtekben, de ment tovább, lábával üres töltényhüvelyek tucatjaiba botlott és penderítette azokat félre a padlón. Sarah megragadta az ajtókeretet és hátranézett. Danny eltűnt. John Henry arccal lefelé feküdt a padlón, keze Weaver felé volt kinyújtva. Füst gomolygott a chipjének fészke felől, Sarah pedig megérezte az égett fém kesernyés szagát a levegőben.

Sarah gyomra felfordult, mikor meglátta Weaver-t, aki egy eldeformálódott, félig megolvadt ezüst tócsává vált John Henry közelében. Mint a fia, – egy apró fémcsík nyúlt ki belőle John Henry felé, mintha egymás felé nyúltak voltak, mikor minden pokollá változott.

Ennek semmi értelme nem volt. Egyáltalán semminek sem.

Sarah sarkon fordult, de csaknem felbukott elgyengült teste tiltakozása miatt, és őrjöngve kutatni kezdett Cameron után. De semmit nem talált. Teljesen egyedül volt.

-Nem, – suttogta Sarah, mikor az igazság úrrá lett rajta.

Valahogy…valaki…elrabolta tőle Cameron-t.

 

Fordította: Joe Maschine

Lektorálta: Lasaro

<< Act 3 <<

>> Prayer for the Dying >>